20. Arló Hellness Hétvége - Így éltük túl a második napot
2015-08-30 16:38:38

Andóca: Nem volt könnyű az ébredés a hajnalig tartó dinom-dánom után, így a betervezett hegymászás, kirándulás részemről elmaradt. Helyette a délutánig tartó fetrengést, regenerálódást választottam a szomszédos faházban, ugyanis miénket reggeltől 1000-rel koholta a nap és a létezés elviselhetetlen volt benne. (Ezúton szeretném megköszönni Juhász Gabriellának és Pál Szabolcsnak, hogy önzetlenül megosztották velem kényelmes ágyukat, hűvös kis faházukban. Köszi!!!:))

Mire sikerült hellyel-közzel járóképessé pihenni magam, jött egy életmentő uzsonna/vacsora, kávé, addigra már színpadon állt a Black Clouds csapata, kik Dream Theator dalokat játszottak. Őket a faház környékéről hallgattuk a hozzám hasonló fizikai állapotban lévő barátaimmal és megállapítottuk, hogy onnan is tök jó a rálátás a színpadra és hangzás is élvezhető. Így csak párom fotózta, szakértette őket a színpad közeléből.

Feca: Kb. 20 éve kedvenceimként tartom nyilván a Dream Theater csapatát, így aztán elég alapvető dolognak számított, hogy megnézem a tribute csapat műsorát. Az eredeti formációról mindenki tudja, hogy zenei teljesítményük gyakorlatilag felülmúlhatatlan (techinkai szempontból legalábbis biztosan így van). Emiatt egy tribute csapatnak nehéz dolga van, ha pontosan akarja interpretálni az anyazenekar dalait. Különösen furcsa az, hogy ha ezt trióban, énekes és billentyűs nélkül teszik. Ilyen felállásban lehetetlen visszaadni a Dream hangulatot, érzéseket.

A Black Clouds-ék is képben vannak ezekkel a tényekkel, emiatt igyekeznek a szerzemények instrumentálisabb oldalát kidomborítani és hanyagolni az énekkel együtt járó részeket. Ez néhol sikerült, néhol nem. A settlistet háromfelé bontották: korai dalok, újabbkori dalok és pl. Liquid Tension Experiment (pl. Acid Rain) és saját instrumentális dalok. Ezek közül az első harmad még igazán izgalmas volt az Ytse Jam-mel, Vocies-szel, meg Erotomania betéttel, de az újabbkori anyagok már leülősebbek voltak. Az az igazság, hogy így ebben a felállásban bármennyire is legyen rendben zeneileg a csapat, és bármennyire is érződjön a rengeteg gyakorlás, ahol bizonyos pontokon szépen összekötötték a különböző dalrészleteket, így még egy magamfajta rajongónak is (vagy éppen azért) túl sok. Nekem hiányoztak a teljes dalok, az ének- és a billenyűtémák is. Személy szerint remélem, hogy találnak maguk mellé még két társat és a jövőben öttagúra bővülve már egy komplett zenekarként láthatom újra a felvidéki srácokat. Viszont külön köszi a „Peruvian Skies” Once In a Livetime-féle elővezetésének az Enter Sandman betéttel.:)

Andóca: A progos, matek metal dallamok után egy egyszerűbb, de annál gyalulóbb muzsika következett a budapesti illetőségű Samas zenekar előadásában. Kíváncsi voltam rájuk, hiszen egy sokat koncertező bandáról van szó. Így igyekeztem minden energiámat összekaparni és a színpad elé vonszolni magam. Első alkalommal láttam őket, és eddig csak pár nótájukat hallottam. Nem mondanám hogy hú de megfogott első hallásra, de valamiért szabadulni sem tudtam. Kiállásban deszkákon teljesen ott vannak. Igazi koncertbanda, jó frontemberrel, fasza női dobossal, ki név szerint Lukács Szilvia. Néhány zenész ismerős dicsérte is a játékát.

Samasék után, míg az egri hardcore-t művelő Tangó Underground hangolta hangszereit, addig mi vissza léptünk regenerálódni kis kuckónkhoz. Én maradtam is míg a srácok beizzított hangszerrel végig nyomták programjukat, amit fentről hallgatva élveztem, amolyan rokkant módra. Bevallom, nem bírtam létezni, sok volt előző nap a pálinkából.:) És hasonlóan a Maradandó Károsodást is a faház környékéről biztattuk.

 

Viszont előadásuk végére már szépen összekupáltam magam és újra a színpad környékén találtam magam. :) Mindig jó ilyen old school thrash arcokkal találkozni, és tetszett amit tőlük hallottam.

A jó kis thrash hangulatot a Face no More tribute törte meg. Szeretem Mike Patton dalait, és nem egyszerű a fickó hangját imitálni - az őrült rikoltozásból úgy váltani át dallamos éneklésbe, hogy ne csúszon be egy-két fals hang. Aki erre a feladatra vállalkozik, annak komoly énektudással kell rendelkeznie. Nos, ennél a bandánál zenei téren minden rendben volt, de az énekes sokszor elcsúszott. De itt le is álltam. Nem fikázni mentünk Arlóra, hanem jól érezni magunkat és a muzsika éppen optimális volt egy jó kis fesztivál hangulathoz, amit csak tovább fokozott a Decadence.

Ráczkevi Imre (Remorse) által vezette csapatot már volt szerencsém pódiumon látni, igaz, más felállásban, de már akkor is kiváló bulit generáltak. Ezen a koncerten is a Face no More tribute gitárosa adta a ritmust. Aztán a nagy muzsikálásban nem is csoda, hogy szakadt a gitár hevedere, amit hosszas bütykölés után sem sikerült orvosolni, így kapott egy széket és ülve pengette végig az előadást. Imi, pedig hozta a megszokott fasza formáját. Parola iszonyat jó frontember és nagyon szeretjük színpadon látni. Zenekaron belül kiváló az összhang, valamint a közönséggel való kommunikáció is jeles. :) Az ők produkciójuk láttán tért vissza belém az élet és találtam magam a szórakozó közönség közt. Fasza volt a hangulat és ezt a zenekar CD-kel viszonozta a hálás közönségnek. Egy darab engem is eltalált. ;) Köszönöm! Végül felcsendült Bonnie Tyler „Hero” című szerzeménye, és ezzel véget is ért a Decadence arlói fellépése.

Program szerint, pontosan 21.20-kor kellett volna színpadra lépnie a székesfehérvári Cadaveres zenekarnak, de késés miatt időben csúszott a koncert kezdete, amit igazából nem is bántam mert addig is volt idő erőt gyűjteni az aprításukhoz.
A csapat megérkezését követően gyorsan belőtték hangszereiket és indulhatott is a tánc. Fezen fesztiválon láttam legutóbb a srácokat, ott is kegyetlen kaszabolást rendeztek. Itt sem történt másképpen. A kis színpad ellenére tökéletes volt az összhang, és látványos ugrálással, jól betanult koreográfiával izzították a fesztiválozókat. Aznap biztos voltam abban, hogy tombolni nem leszek képes, de a Cadaveres-nek sikerült kihúzni összetört, roggyant testemből a szunnyadó állatot. Igaz, nem vetettem magam a pogózó tömegbe, de végig lötyögtem a show-t. Sajnos késésük miatt, kevesebb idejük volt színpadon maradni, pedig a közönség imádta őket és tovább is élveztük volna jelenlétüket.

Cadaveres-ek után a fesztivál házigazdája, a Remorse foglalta el a deszkákat. Nagyon vártuk a fellépésüket. Idén 10 éves a Harc! lemez és Szabolcs kollégámmal napokkal a feszt kezdete előtt meg is beszéltük, hogy mekkora állatság lenne ha ennek apropójaként végig nyomnák a teljes albumot, valamint nagy királyság lenne Róm Gabrielt is színpadon látni néhány dal erejéig. Nos, ez nem történt meg, de nagy örömünkre több tétel is elhangzott az albumról. Mondhatni, hogy a legjobbak: Fázom, 20/40, melynek szövegén kicsit módosítottak és így lett a végeredmény 20/50, Ha lesz még folytatás, Várom az esőt, Harc… Továbbá olyan tételek is elhangoztak, mint a Soha nem adom fel, a Kín, ennél a tételnél Erdélyi Péter (Salvus, Ad Astra) is csatlakozott és iszonyat jól megdobta hörgésével a számot, és persze mindenki kedvence a Harcra fel! Sem hiányozhatott. Mondanom sem kell, hogy koncertjükön a fesztiválozók szinte mindegyike a színpad előtt headbangelt, pogózott és együtt üvöltötték Parolával az ismert dalokat. Szép volt fiúk!

Hellness Hétvége utolsó fellépőjéhez, az est főzenekarához érkeztünk. Sokan jöttek a Pokolgép miatt, körülbelül 400-500 fesztiválozó várta Kukoveczéket. Sajnos a beállásuk eléggé hosszúra sikeredett, s mindeközben a levegő is lehűlt. Mivel ezen az estén hanyagolóra vettem a pálinkázást a hideget is nehezebben viseltem, így vacogva vártam a zenekar kezdését.
Megérte fázva ébren maradni. Még soha nem csalódtam a Pokolgépben, sokszor láttam, hallottam őket és minden koncertjük hatalmas élmény. Egyszerűen nem lehet tőlük szabadulni mikor felcsendülnek gyerekkori nagy kedvenceink: a Jel, a Pokoli színjáték, az Éjféli harang, a Tépett madár, a Tűz…
A jelenlegi felállás is nagyon bejön. Tetszik az új dobos, Kleineisel Márk dinamikus játékát, Zalán gitározása, Attila hangja. Kukovecz pedig az Isten, ezt Zsola barátunk is megmondta. Pinyő pedig számomra hazai pályán a legjobb kiállású basszusgitáros, a mosolyáról már nem is beszélve, irtóra csípem! ;) Rendkivül jól éreztem magam, de egyben szomorú is voltam, hogy ezzel a koncerttel véget ért az idei Hellness Hétvége.

Így egy hét elteltével visszagondolva a két nap történéseire, állítom hogy Magyarország legjobb fesztiváljának voltam részese. Végezetül hatalmas köszönet jár Zsolának a meghívásért, a barátoknak a remek hangulatért, pálinkáért, a fellépő zenekaroknak a kiváló muzsikáért! Találkozzunk jövőre is!

 

Andóca, Feca

Ajánljuk
Letöltések
Nagaarum - OORT


Nagaarum - OORT2


Exodikon - Végtelenbe zárva/Trapped in Infinity


GuilThee - Szemantikai háromszögek


Friday - Choosing the
Future



Ad Astra - Open Wide
Címkék
Eligazodás végett
(21), Ankh (4), Crustatombe Records (1), Eagles Of Death Metal (1), Éjfény (1), Fact & Fiction (1), FlameDrop (1), GOTHOOM open air fest 6,66 (1), Heroes Never Die (1), Igor Mortis Vodka Klub (1), IN MOVEMENT (1), Just Four (1), Lars Szöke (1), Légó Club (1), Lord Dying (1), Pool Of Blood (1), Rock On! Fest (1), Saratan (1), Sollen (1), Trash (1), Vocalz And Chordz Productions (1), Whitesnake Tribute Band (1), X-Art Projekt (1), 11. Szabadszállási Amatőr Rockfesztivál - Július 23-25 (1), 1349 (1), 15. Jubileumi Harley-Davidson Open Road Festet (1), 16. Harley-Davidson Open Road fesztivál (2), 1984 (1), 1988 (1), 1993 (1), 1KillEmbrace (2), 2 napos tribute fesztivál a DürerKertben (1), 20. Arló Hellness Hétvége 2015 (3), 2012 (1), 2013-as lista (4), 2014-es lista (4), 2015-ös lista (1), 213 (Slayer Tribute) (8), 2Cellos (1), 30Y (9), 5. Zord Rocktábor (1), 6. Emlékkoncert Szolnokon (1), 70000 Tons of Metal (3), 8-as Műhely (1), 80's Hairbands Festival (1), A Storm Of Light (1), A Thousand Lost Civilizations (1), A W.A.S.P. (1), A-Cél Rock ’N Sport Klub (5), A-Cél Tehetségkutató (1), A-ha (4), A.M.D. (1), A38 (62), Abba (1), ABCD (1), Abnormal Thought Patterns (1), Abnormality (1), Aborted (6), Aborym (1), Abraham (1), Abraxan Hymns (1), Absolved (2), Abstract (5), Abysmal Dawn (3), AC/BC (1), AC/DC (3), Accept (8), Accord Management (3), Accuser (1), ACDC (1), Acid Victoria (2), Act of Defiance (3), Action (7), Ad Astra (13), Adagio (2), Ade (1), Adharma (1), Adrenaline Mob (2), Adrian Smith (1), Aeneis (1)
Partnereink