Editors, Manic Street Preachers és Placebo a Nagyszínpadon

Az Egyesült Királyság, valamint a '90-es évek és az új évezred három jelentős zenekara osztozott az idei Sziget utolsó előtti napján a Nagyszínpadon. Ebből kettőt a közönség soraiból, egyet pedig - pihenésként -, a Szeparé egyik asztalkája mellől tekintettem meg. Idézzük most fel 2009. augusztus 15-ét, és az aznapi angol egyeduralmat - legalábbis, zenei téren! 

Tikkasztó nyári délután, még  épp' időben értünk ki a Szigetre, hogy megnézzük az Editors névre hallgató birminghami kvartett első budapesti koncertjét. 
 
Tom Smith és csapata igazából a két évvel ezelőtt megjelent An End Has A Start című nagylemezének köszönheti itthoni sikerét.  
 
Az erről kislemezre kopizott The Racing Rats-et az MR2 Petőfi Rádió mondhatni rongyosra játszotta - legalább ezt a számot illett minden Nagyszínpad előtt bámészkodónak ismerni.  
 
Szerencsére - a matiné időponthoz képest - bámészkodóból akadt bőven. Sőt, kiderült, hogy tisztes számú hazai rajongótáborral rendelkezik a Joy Division-ös Ian Curtis hangját, és sajátos előadásmódját idéző Tom Smith, és bandája. 

A koncerten a kötelező dalok, mint például a The Racing Rats, az An End Has A Start és a Smokers Outside The Hospital Doors mellett az első album, a The Back Room néhány száma is elhangzott, köztük a Top 10 helyezett Munich. 
 
És, hogy fogalmat alkothassunk az Editors októberben megjelenő harmadik LP-jének - az In This Light And On This Evening-nek - a stílusáról, ízelítőül kaptunk néhány új nótát is, melyek közül nekem leginkább a The Big Exit, és a beharangozó kislemez, a Papillon jött be. A magam részéről kifejezetten örülök a - vélhetően Flood-nak köszönhető - elektronikusabb hangzásnak, ami még izgalmasabbá teszi számomra ezt a csapatot! 

 
Az Editors-t követő Klaxons egy kis Sziget-bejárás miatt kimaradt, és a Manic Street Preachers-t is a Szeparéból néztem, hallgattam végig, de azt kell, hogy mondjam, tisztességes műsort nyomott az 1986-ban alakult, és a '90-es évekre befutott walesi zenekar.  
 
Színpadképüket az idén májusban megjelent Journal For Plague Lovers című nagylemezük borítóján szereplő, Jenny Saville-től származó - és Egon Schiele stílusát idéző - festmény uralta. A setlist pedig, 17 dalt tartalmazott - régit és újat egyaránt. 

És ezzel elérkeztünk az est szupersztárjaihoz, a méltán kultikus Placebo-hoz - akiket a Sziget reklám után még biztosan jó ideig Plészbúként fog emlegetni a hazai közönség.  
 
A rajongók kicsit aggódva várták a bandát, hiszen a csapat motorja, Brian Molko - aki a koncerten gitárral a kézben is látható volt (ezt annak a fotós-, avagy TV-s "kollégának" üzenem, aki a show előtt affelől érdeklődött, hogy ki is a frontember a zenekarban, és milyen hangszer lesz majd az ő kezében) - egy héttel a budapesti fellépés előtt, Osaka-ban összeesett a színpadon. 
 
A zenekarnak ugyan sajnos le kellett mondania az előttük álló őszi USA turnét, a "szigetelők" azonban teljes értékű Placebo koncertet kaptak. 
A nyár elején megjelent, Battle For The Sun című album legerősebb dalait, valamint a 15 éves fennállását ünneplő együttes szinte minden nagy slágerét felvonultató setlistre azt hiszem, nem igazán lehetett panasz.  

 

Az új dobos, Steve Forrest megjelenését, és stílusát szokni kell még egy kicsit a szemnek, de a rajongói fül az ő teljesítményében sem találhat sok kivetnivalót. 

Ez alkalommal üdvözölhettük az első  nőnemű Placebo csapattagot is a színpadon, Fiona Brice személyében, aki elektromos hegedűn kísérte a többieket. (Mellette még Bill Lloyd, és Nick Gabrilovic is közreműködött session-zenészként a produkcióban.) 
 
A koncert csúcspontjai számomra a következő nóták voltak: Soulmates, Special Needs, The Never-Ending Why, Breathe Underwater, Special K és a teljes ráadás blokk, élen az Infra-Red és a Taste In Men újrakevert verziójával. 
 
Reméljük, Brian hamarosan teljesen felépül, és a közeljövőben saját koncerttel is megörvendeztetik majd a magyar rajongókat! Ami már biztosnak mondható, hogy november 27-én a szomszédon Bécsben lépnek fel, a Stadthalle-ban. 
 

Š Janurik János

TURBO, 16:00 - MR2 Színpad
A 2005-ben alakult Truboról már sokat hallottam, főleg barátoktól. Ők ajánlották, hogy érdemes megnézni őket. Az időpont nem a legszerencsésebb, de azért javasoljuk.	TURBO - One more time tonight (official video)

IRIE MAFFIA, 18:00 - MR2 Színpad
Sena nagyon sok formációban játszik. Akiket ismerünk közülük mind azt mondják, hogy velük azért lép fel ritkábban, mert most neki az Irie Maffia most a fő csapás. Élőben őket se láttam még, itt az alkalom, most majd megnézem.

PASO, 21:30 - MR2 Színpad
Pont a napokban gondoltam rá, hogy egy jó kis ska nem ártana már a fülemnek és a lábamnak. Erre lenne jó a PASO, de sajnos egyidőben lesz a Faith No More-ral ezért őket nem tudok megnézni. Azért aki teheti menjen el.
FAITH NO MORE, 21:30 - Nagyszínpad
Faith No More már nem egy működő zenekar, de aktív időszakukban nagy rajongójuk voltam. Sajnos feloszlottak mielőtt megnézhettem volna őket koncerten. Nagy szerencsémre ezt most pótolhatom.

A héten adtunk hírt, hogy a Radiohead kiadott egy új számot Harry Patch első világháborús veterán emlékére. Nem sokkal ez után Thom Yorke a frontember azzal a kijelentéssel állt elő, hogy a zenekar talán már soha nem fog új albumot készíteni.

"Nem vagyok nagyon izgatott, hogy egy új albumot készítsünk. Túl unalmas és fáradságos egy teljes lemez elkészítése. Ez még működött az ''In Rainbows"-nál, mert ott volt konkrét, valódi elképzelésünk, arrol, hogy hova tartunk" - mondta a frontember egy interjúban. A jövőbeli terveikről azt mondta, hogy inkább egy-egy dalt fognak online mejelentetni, mint ahogy ezt tették legutóbb is.

Steven Tyler az Aerosmith-ből eltöre a vállát, és  a fejét is erősen beütötte, amikor leesett, a turnéjuk dél- Dakotai koncertjén a színpadról.

Az este körübelül félidőnél tarthatott, amikor félbe kellett szakítani és még azt sem tudni, hogy a soron következő turnéállomásokon fel tudnak-e lépni.

Az egyik rajongó rögzítette a rosszul sikerült táncot:

A Kispál és a Borz a 20 éves születésnapján adott ki utoljára nagylemezt, mellyen összesen két új számot találhatunk. Előtte 2004-ben jelent meg az "Én, szeretlek, téged" című album, amivel a zenekar tagjai nem voltak maradéktalanul elégedettek.

A hosszú böjt után úgy néz ki ismét rátalált múzsájára a zenekar. A héten bevonultak a frontember, Lovasi András stúdiójába, felvenni az elmúlt időszakban alkotott számokat, melyeket hamarosan ki is adnak majd egy lemezen. További részleteket egyelőre nem árultak el, de a jövő héten Pesten Dióssy D. Ákos stúdiójában folytatják a felvételeket.

Cseh Tamás Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. A Tanítóképző Főiskolát  végezte el Budapesten, majd az egri Tanárképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt.

Rajzot taníott 1967-1974 között  egy budapesti általános iskolában. A Huszonötödik Színház tagja volt 1972 és 1977 között . Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tartott 1977 és 1978 között önálló dalesteket

1997-ben megjelent Hadiösvény című regénye, amelynek illusztrátora is volt. A debreceni Csokonai Színházhoz szerződött 2006-ban , és szintén ekkor jelent meg a Csillagokkal táncoló című válogatása indián mesékből

Szintén 2006-ban  diagnosztizálták súlyos betegségét - tüdőrák -, melyből nem sikerült felépülnie.

Harry Patch az utolsó brit túlélője az első világháborúnak idén július 25-én hunyt el 111 éves korában. Az életműve teiszteletére, egy dalt írt az életéről.

A dalt Thom Yorke már 2005-ben megírta, csak idáig nem adták ki. Ekkor készült egy nagy vízhangot kiváltó interjú a veteránnal a BBC csatornán, melyben sokáig taglalta a háború szörnyűségeit.

A zenekar honlapján a frontember alábbi üzenete olvasható:  “Én nagyon remélem, hogy a szám igazi emléket fog állítani az utolsó túlélőnek”

Az új szám letölthető innen. Az ára Ł1, melynek bevételét a zenekar eladományozza a Brit Légiónak.

Megjelent Péterfy Bori új lemezéről - melyet őszig csak az interneten lehet megvenni - az első klipp, a 'Téged nem' számhoz.  Ez a dal eredelieg az Eric Sumo Band új lemezéhez készült, de arra végül nem került fel. A videót Gács Tamás rendezte (és Merényi Dávid segédkezett benne).

A klipp külön érdekessége, hogy a Nyugati pályaudvart ábrázoló modellvasutat Szörényi Szabolcstól, az Illés zenekar tagjától kapták kölcsön.

A Nulladik napon a magyar jazz ünnepével indul a Sziget rendkívül szines jazz felhozatala, ahol a hazai élvonal mellett a Miles Davis egykori zenésztársai is színpadra lépnek. Közvetlenül a Világzenei Nagyszínpad szomszédságában lépnek színpadra a hazai és nemzetközi jazz fiatal tehetségei és elismert alakjai. A stílus dimenzióit tágítva a klasszikus értelemben vett jazz koncertek mellett helyet kapnak kísérletező és elektronikus produkciók is.  

2008-ban Miles From India címmel napvilágot látott egy dupla album. A hátterében az áll, hogy a Miles Davis: The Complete On The Corner Sessions kiadásán dolgozó (producer) Bob Belden „rácsodálkozott”: Miles Davis 1972-től 74-ig indiai hangszereseket hívott a zenekarába. Bob ezután a Four Quarters lemezkiadót vezető indiai származású Yusuf Gandhihoz fordult, aki azonnal partnerré vált abban, hogy egykori muzsikusai indiai zenészek társaságában idézzék meg Miles Davis szellemét. A Sziget nulladik napján a Világzenei Nagyszínpadon a Miles Davis-életműnek főleg ez a 1972-től 74-ig tartó fejezete kerül megidézésre. Tizenkét olyan – amerikai és indiai – muzsikus fellépésével, akiknek a többsége Miles Davis kiválasztottja volt, akik együtt játszhattak vele, és akik Miles halála után a kortárs dzsessz meghatározó alakjaivá váltak. Ha bepillantunk munkásságukba, az olyan, mintha a dzsesszcsillagok lexikonját néznénk.

A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a világ egyik legjobb tablásának tartott Badal Roy Ornette Coleman, Don Cherry, Pharoah Sanders, John McLaughlin és Dizzy Gillespie együtteseinek is a tagja volt; a tenorszaxofonos Bill Evans a fúziós dzsessz egyik mérföldkövének tartott Mahavishnu Orchestrában játszott; Darryl Jones Mike Stern, John Scofield, Herbie Hancock, Sting, Madonna, Eric Clapton lemezein is hallható, 1993 óta pedig a Rolling Stones basszusgitárosa; a billentyűs Robert Irving III David Murray, Wallace Roney és Lenny White társaságában is játszott, de ennél fontosabb, hogy Miles haláláig, tizenkét éven át Davis „jobbkeze” volt; a dobos Ndugu Chancler Freddie Hubbard, Santana és Herbie Hancock oldalán bizonyított; az altszaxofonos Rudresh Mahanthappa pedig évek óta az egyik  legfényesebb új csillaga a dzsessznek a Down Beat szaklap szerint. S végül – de nem utolsó sorban – szót kell ejtenünk a fiatal, Grammy-díjas trombitás Nicholas Paytonról is, akit a neo-bop egyik legmarkánsabb alakjaként jegyeznek, aki már tizenkét albumot jelentetett meg, és olyan nagyságrendű muzsikusokkal játszott, mint Elvin Jones, Eddie Henderson, Wynton Marsalis, Joshua Redman és Joe Henderson.   

Krosszkulturális ünnepe lesz hát ez a nap Miles Davis zenéjének, és mivel csak kivételes alkalmakkor áll össze ez a produkció, egyszeri és megismételhetetlen élményévé válik mindazoknak, akik a dzsessz és a rock és a funk és a világzene rajongói. Valamennyiünknek.   

Szintén a nulladik nap jazz felhozatalához tartozik, hogy a magyar jazz nagy összefogása keretében a honi jazzélet legismertebb alakjai fognak majd hangszert a „Magyar Jazz Napján” a Világzenei Nagyszínpadon, így - többek között – László Attila és barátai Harcsa Veronikával és Emilióval kiegészülve, Babos Gyula, Csepregi Gyula, a Modern Art Orchestra, a Morgan Workshop vagy a Budapest Jazz Orchestra. Aznap este Budapest Jazz Klub szípadán Szakcsi Lakatos Béla, Binder Károly, Borbély Mihály, Vukán György, Berkes Balázs, Kőszegi Imre vagy a Csanyi-Lattmann Quartet és még sokan mások folytatják. 

És ezzel még nem ért véget a jazz a Szigeten, a Budapest Jazz Klub helyszínén megannyi izgalmas produkció várja a műfaj rajongóit.

A zenekarvezető Maarten Ornstein már pályája elején bizonyította zenei jártasságát jazz, és komolyzenei együttesekben egyaránt, valódi egyéniségét azonban csak saját projektjével; D.A.S.H.! névre keresztelt zenekarában tudta kibontakoztatni. A kortárs gondolkodásmódon nyugvó, magát Funk/Freestyle/Progressive-nek tituláló energikus csapat zenéjének összetettségében percről-percre érezhetjük a zeneszerző színházi produkciókon és nagyszabású performenszeken tökéletesített mindennemű zenei klisével dacoló, kreatív hallásmódját.

Ma már nem csak számos kritikus, de a brit jazzközönség jelentős része is Liane Carrollt tartja a szigetország legjobb jazzénekesnőjének. Nyár elején hazai rajongói már találkozhattak a brit énekesnővel a Budapest Jazz Clubban, ám vidám és közvetlen hangulatú koncertjét most a szabad ég alatt élvezhetjük. Júniusi fellépésétől eltérően ezúttal állandó partnereivel, Roger Carey basszusgitárossal és Mark Fletcher dobossal lép színpadra.  

Igazi dream team formáció. A többszörös DMC bajnok Andrew J válogatott lemezei tökéletes alapot biztosítanak Kaltenecker Zsolt mesteri billentyűjátékának és Harcsa Veronika jellegzetesen bájos hangjának. A három előadó neve önmagában is garancia egy-egy nívós produkcióra, így azonban fejben is könnyen kiszámolható, hányszoros élményre számíthatunk.

A Zuboly plays Jazz kibővült formációjában a magát zeneközelítőként, music navigátorként definiáló Ágoston Béla, Busa István az Irie Maffia és a Gimmeshot kollektiva költő-rappere Benke Ágoston Félix a morvai csángó legény mellett Rubik Ernő Zoltán, Hárságyi Péter és Kovács Zoltán kísérleteznek a népi bootleggel. Keresik azokat a dallamokat, amelyek megtalálják a közönséget, amin keresztül a közönség megtalálja őket, amit egyből énekelni kezd mindenki, és megmozdulnak a lábak. Hiszen ez a nép-zenéje.

Mindannyian mások vagyunk, de akik szerint éppen ez a jó, azoknak ott a helyük augusztus 11-én, azaz Sziget nulladik napján a Hajógyári Szigeten, ahol két nagyszínpadon – egyidőben – a hazai pop-rockélet legismertebb képviselői és külföldi vendégzenészek valamint magyar jazzmuzsikusok és Miles Davis világhírű zenésztársai tízórás magakoncerten zenélnek, tiltakozva a rasszizmus ellen.

Több mint ötven zenekar és előadó tesz hitet az elfogadás és a sokszínűség mellett augusztus 11-én a Sziget nulladik napján. Mint ismeretes, a Zene a Rasszizmus Ellen koncertsorozat az angliai Rock Against Racism szervezet és a brit nagykövetség kezdeményezésére jön létre a Hajógyári Szigeten.

A Nagyszínpadon a koncertek 13 órakor kezdődnek és a fellépők között a hazai pop-rock szakma nagy öregjei és ifjú tehetségei lépnek fel. Színpadon lesz – mások mellett – Charlie, Bródy János, Balázs Fecó, a KFT, az LGT Baráti Kör. Több zenekar a korábban tőlük megszokott formációt a mostani koncerten újraértelmezik, s vendégzenészekkel mutatkoznak be. Így például Balázs Fecó és a Korál kiegészül Kathy Horváth Lajos roma muzsikussal, vagy a Beatrice felvidéki zenészekkel, a Kispál és a Borz a Kiscsillaggal és Németh Jucival vagy a Quimby Szalóki Ágival muzsikál majd közösen a megakoncerten. És persze még sokan mások, Geszti Péter és Novák Péter, a Kaukázus zenekar, az Irie Maffia, a PASO, Póka Egon Experience, Ruzsa Magdi vagy a Republic.

A hazai zenészek mellett nemzetközi fellépő vendégek is emelik a nap fényét. Az este zárásakén a Love Music Hate Racism Allstars Special, azaz az ügy mellett elkötelezett angol zenekarok, így pl. a Get Cape Wear Cape Fly vagy a Babyshambles zenészeiből verbuválódott alkalmi csapat ad majd koncertet.

Míg a Nagyszínpadon a rock zenészek, addig a Világzenei Nagyszínpadon a hazai jazz muzsikusok váltják egymást. A magyar jazz nagy összefogása keretében a honi jazzélet legismertebb alakjai fogak majd hangszert a „Magyar Jazz Napján”, így - többek között – László Attila és barátai Harcsa Veronikával és Emilióval kiegészülve, Babos Gyula, Csepregi Gyula, a Modern Art Orchestra, a Morgan Workshop vagy a Budapest Jazz Orchestra. Az est fénypontja pedig a Miles From India majd’három órás koncertje lesz, ahol a tormbitás legenda egykori zenésztársai, a világ legjobb muzsikusai közt számon tartott zenészek és indiai muzsikusok közösen emlékeznek majd a Miles Davisre.

Az este 23 órától a nagyszínpadokról majd a sátorba illetve kis klubhelyszínre költözik. Az A38-Wan2 sátorban Ganxsta Zolee és a Kartel, az Animal Canibals, a Ladánybene27, Sub Bass Monster, az Anna the Barbies, Dopeman és Emilió nyomja valamint a Back II Black, míg s Budapest Jazz Klub szípadán a jazzisták, így Szakcsi Lakatos Béla, Binder Károly, Borbély Mihály, Vukán György, Berkes Balázs, Kőszegi Imre vagy a Csanyi-Lattmann Quartet és még sokan mások folytatják.