A felvidéki thrash metalban jeleskedő Friday zenekar megalakulásának története egészen a 90-es évek végére nyúlik vissza. Néhány aktív év után a tagság szétszéledt és a zenekar feloszlott. 2011 nyarától Rom Gabriel és Pál Péter újra életre keltette a csapatot, melynek eredményeként idén tavasszal napvilágot látott a Choosing the Future c. lemez. Ennek apropójaként kérdeztem Rom Gabrielt.    

Valamikor '98-ban alakult a zenekar. Hogyan emlékszel vissza a kezdeti lépésekre? Mesélj a zenekar eddigi elért sikereiről…

Igen, '98. november 13-án alakult. Már pontosan nem emlékszem, hogy ki ajánlotta az akkori gitárosunkat, Jusztin Norbit, akivel meló és suli után eljártunk gityózni a próbatermünkbe... Azon az estén megszületett 3 dal alapszerkezete és a nevünk is meglett: FRIDAY 13. A kesébbiekben elhagytuk a 13-t, mert hallottunk egy zenekarról, ugyanazon a néven már nem akartunk működni.

Kezdetben mondhatni szerencsésen indultak a koncertezések. Czintu, aki akkoriban menedzselt, sok ismerőssel rendelkezett, ugyanúgy, mint a basszusgitárosunk Krisztián. Persze ez most a Felvidékre értendő. Egy éven belül megcsináltuk az első demónkat, a FREE-t. Kézről kézre másoltuk a CD-ket, és ez eredményezett pár koncertet a jobb klubokban, mint akkoriban volt az érsekújvári Klikk Pub. Két dallal meg is jelentünk egy válogatás CD-n: a Next Friday-el és a Free-vel.

Ezek után már a Klikkfeszten évről évre játszhattunk és meghívást kaptunk a Corgoň fesztre, ahol még a Szlovák TV-n is bemutattak minket. Ezidőtájt volt a Rock hatáRock nélkül turné az ózdi Remorse-al. Kezdett intenzívé válni a koncertezés. A Remorse-al eljutottunk Pécsre, Szegedre, a Lovászi Fesztiválra, Debrecenbe stb. Már a lemezre készültünk, amikor a harmadik dobosunk hirtelen kiszállt és ez egy érvágas volt az akkori felállásnak, ami egyébként is trió volt, mert időközben Norbi es az akkori dobos, Csita is kiszállt. Elkerülhetetlenül besült az egész, főleg hogy Zsolti meghívott minket zenélni a Remorse-ba. A dal ott folytatódott. De ez mar egy másik történet…

Konkrétan hogyan történt a Remorse-ba való bekerülésed?

Mint említettem, a Remorse és a Friday együtt turnézott, így ismertük egymást. Ott is volt egy hanyatló időszak, és amikor a Zsolti újraszervezte a zenekart, engem és a basszusgitáros Kriszt is elhívott próbálni. Aztán folytattuk a demóval és a lemezzel. Ez 2003-2005-ös időszak.

Sokáig külföldön éltél, majd a hazatérésed után keltetted életre a bandát. Hogyan sikerült újra összerázni a csapatot?

Egy teljesen új csapatot sikerült összehozni. A gitárost, Palcit, már évek óta ismertem és eldöntöttük, hogy csibészkedünk egyet. Ő hozta aztán a dobost, Attilát és a basszusgitáros unokatesóját, Adriant. Őket is rábeszéltük és jött az intenzív gyakorlás. Átlagban hetente egyszer összejöttünk. Ha megszületett egy dal, annak rögtön feljátszottuk a demó verzióját és mindenki hozzájavított még otthon. Félévnyi gyakorlás után már meg volt 8 dal a lemezről. Mondhatni, egymásra nevelődtünk, mert eddig senki sem játszott közülük thrash metalt...

Nem rég jelent meg a 12 tételt tartalmazó Choosing the Future c. anyagotok. Mennyi idő alatt készült el a korong?

Kb. 10 hónap munkája van benne. A megjelenés előtti két hónapban szinte minden nap dolgoztunk rajta. Sok apró változtatás. Persze, meg maga a felvételre is egy újabb verzió került, amit aztán újra betanultunk a koncertekre.

Gondolom a "főleg" szó alatt a már az eddig megjelent pozitív kritikákra gondolsz. Hogyan élitek meg ezt a helyzetet?

Hát a jó kritika az mindig jól esik és a sikerélmény egyik fontos állomása. Emellett elemi fontosságú számunkra, hogy megjelenjen kritika, hisz nem mentünk bele a kiadós huzavonába, így a kritika a legjobb reklám. Örülünk neki és reméljük, hogy minél többen felfigyelnek ránk!

Ha már szóba került a kiadó téma. Próbálkozások voltak, vagy tudatosan a szerzői kiadást választottátok?

Angliában két kis kiadónál is dolgoztam. Pontosan tudtam, milyen a helyzet, bármilyen zenéről is legyen szó. A végén szinte postaköltségért árultuk a régebbi kiadványokat az eBay portálon, csak már szabaduljunk meg tőle. Átálltunk az iTunes-ra. De ez a kiadósdi, ha nem mainstream, akkor gyorsan hanyatlik. Kelet-európában hatványozottan rosszabb sorsa van.

Ezek után, persze hogy nem is gondolkodtunk kiadóban. Aztán sorba olvastuk a cikkeket ahol a zenekarok csak panaszkodtak az egészre... Ugye így már érthető?

Igen. :)Az új albumon vendég zenészek is szerepelnek, pl. a Remorse-ból Oláh Zsolti, Ronald Antalik a Hipolit-ból… Rögtön igent mondtak a felkérésre? Milyen volt a srácokkal a közös munka?

Roninak nem is adtam választást, meglátogatott és felnyomta a vokálokat.:) Zsolti a keverésnél látott el tanáccsal, véleménnyel és a többség tanácsára kértük fel Zsoltit, hogy írjon és játsszon fel egy másik szólót. Ő ezt szépen meg is oldotta.  Otthon feljátszotta és átküldte mi meg beillesztettük.

Megtörtént már az első lemezbemutató koncertetek?

Az összes koncertünk lemezbemutató lesz egy darabig, úgyhogy nem csinálunk erre külön kiemelt koncertet.:)

Milyen hangulatúak a koncertjeitek, merre jártatok eddig?

Az új felállással még csak 2 koncertünk volt, de az mind nagyon hangulatosra sikeredett. A harmadik dalnál már rendesen bemozdult a közönség es mindnyájan leizzadtunk rendesen.:) A hangzás is nagyon dinamikus volt mindkét alkalommal. Várjuk már a következőket, csak nehéz kiegyensúlyozni a kedvünket az anyagiakkal. Friss bandaként még jó, ha megkapjuk az útiköltséget, de több helyütt saját költségen kellene játszanunk a jövőben, vagyis nem biztos, hogy fizetnek. A lemez elkészítése felemésztette a pénzünket, így acélfal van a láthatáron.

Hogyan tovább? Mik a legfőbb tervek az idei évre?

Ezt a nyarat át szerettük volna koncertezni, de több oknál fogva (többek közt az anyagiak) ez nem fog összejönni. A legfőbb cél, hogy minél több emberhez eljusson a lemezünk és hogy legkésőbb másfél, két éven belül megszülessen a következő lemez. Addig meg fújjon el minket a Rock'n'Roll szele, ahová csak tud!

Kívánom Nektek a legjobbakat!:)

Mi köszönjük a lehetőséget!

https://www.facebook.com/fridaymetalband

Pál Andi "Andóca"

Az 1987-ben alapított Ózdi Remorse Magyarország legelső thrash bandáinak egyike. Az azóta rengeteg tagcserén áteső, de stílusát és elképzeléseit soha fel nem adó zenekar tavaly D.Ü.H. címmel egy bivalyerős albumot jelentetett meg. Az idei Hegyalja Fesztiválon sikerül élőben is elcsípni a csapatot, majd néhány héttel később Oláh Zsolt gitáros, zenekarvezető állt rendelkezésemre egy interjú erejéig.

Zsolt, hogy emlékszel vissza az idei Hegyaljás koncertre?
Hell mindenkinek! Szerintem elég jól sült el vagy nem?:) Death Angel és Pokolgép előtt vazze… Mi nagyon jól éreztük magunkat és a közönség is. Kicsit kevesebbet játszottunk a tervezettnél, de így is ok volt. Van is fenn videó a YouTube-on.

Mennyi fellépésetek van évente?
Hát most már kevesebb régebben 40-50 is akadt most 20-30 szerintem és sajna ez csökken nem vállalunk már el minden bulit, hiszen ezer irányból jövünk és meg kell gondolnunk minden lépést. Sajna Kálmus (dob) most Győrben próbálkozik, vagyis jelenleg Ózd, Kazincbarcika, Karcag, Győr…. Innen kell utaznunk minden bulira.

Jártatok-e már a határon túli magyar területeken?
Persze Felvidéken sokat játszottunk régen hiszen a Harc! lemezük idején Róm Gaby és Krisz Ipolysági srácok voltak, vagyis bejártunk szinte minden területet, de voltunk Újvidéken és Erdélyben is már 3-szor. November 6-án pedig ismét Szejkefürdőn játszunk.

Próbáltok-e nyitni nyugat felé? Angol nyelvű album, stb.?
Ráhibáztál! A jövőben terveink szerint egyenlőre egy angol nyelvű promo készül, valamint pár Hollandiai buli a Sectioneddel aztán majd kialakul…

A thrash zene reneszánszát éli a nagyvilágban. Nap, mint nap jelennek meg fiatal bandák és a 'nagy öregek' is sorban adják ki lemezeiket. Magyarországon ti is érzitek ezt változást?
Nem igazán tudom ennek köszönhető-é, de nekünk is működik a dolog. Most talán láthattad Hegyalján is, de én bízom benne, hogy ez a lemezeink, a dalok miatt van így. Persze a régi Thrash zenekarokat én is továbbra is imádom és szerintem az új anyagaik is zseniálisak, mint a Death Angel, Exodus, Testament-é de még a Metallica új lemez sem rossz..:))

Utolsó albumotok a D.Ü.H. 2008-ban jelent meg. Mikorra terveztek új lemezt?
Ajajajj.:)))Még csak most jelent meg a lemez..:). Nem nagyon tervezünk előre itt is 4 év telt el a 2 lemez között ismét azt tudom mondani, hogy majd kialakul. Sok mindentől függ. Lehet addigra már lemezek sem jelennek meg…

Az említett album erősre sikeredett. Pályafutásotok legjobbja szerintem mind szövegi és mind zenei téren. A szövegekhez honnan merítitek az inspirációt?
Az élet.:))) A szövegek nagy része tőlem és Pati rocktestvéremtől származik és hát mindketten a leányzókkal harcolunk. Én 37 éve Ő 38. Én itthon, Ő pedig az USA-ban… ebből is látszik, hogy a nők mindenhol kutyaütők:))) Sajna a közelmúltban akadt inspiráció de a lemez szempontjából ez jó. Most képzelj el egy Remorse lemezt szerelmes dalszövegekkel… Akkor már inkább legyen Düh! :)

Eddig sajnos csak két koncertetekhez volt szerencsém. Mindkettőn hallhattunk feldolgozást (Testament és Exodus). Nem gondolkodtok egy feldolgozás lemezben? Thrash klasszikusok Remorse előadásban. Magyarországon egyedi lenne...
Az ötlet nem rossz de lemez semmiképpen nem. Annak nagyon komoly jogi akadályai lennének viszont élőben gondolkodunk ezen is, csak idő nincs rá. Mostanában rengeteg tribute banda van -  nekünk ezen jár az agyunk éppen…

És végül arra kérlek, hogy sorold fel a zenekar közös kedvenc zenekarait...
Bakker… Ez kemény, mert nem mindenkiét tudom. Enyémek a régi thrash bandák: Exodus Testament, Slayer, Metallica, Anthrax, Death Angel de ezeket talán mindenki szereti a csapatból, ezért is vagyunk még együtt. De Kámány Sepultura fan volt régen, Igorról mondjuk tudom hogy Cynic fanatic, Csabka black metálokat szeretget meg a tejet. :)  Parola meg a szomorú dallamos metálokat, de közös a Thrash imádata. Másképpen nem is lehetne… Magyarok közül pedig a Wackor, Watch my dying, Mangod, a sok haver banda…

Köszönöm szépen az interjút!